AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS TUDOMÁNYA |
A.C. BhaktivedantaSwami Prabhupanda |
2005.05.01. 11:38 |
"Napjainkat bámulatra méltó anyagi fejlődés jellemzi, ám emellett a problémáink is folytonosan szaporodnak. Egy teljesen zavarodott társadalomban élünk, s az emberek sorsának kérdése aktuálisabb, mint valaha. Hogyan óvjuk meg a jövőnket? Mi az éleünk célja? Honnan jöttünk, s mi történik a halál után?..." |
Farewell Andromeda |
John Denver |
2004.05.31. 22:42 |
Szia Andromeda! Találtam neked egy dalt egyik kedvencemtől, John Denvertől:
- WF hozzámszólása a "Beszélgessünk hidakról!" topikon -
|
Héloise és Abélard |
Hamvas Béla |
2004.05.31. 04:51 |
1. Csak mulandó művet érdemes kiadni; a halhatatlan maradhat kéziratban. S a szerző halála után a cselédleány bátran kosárba gyűjtheti, konyhába viheti, hogy befűtsön vele. Amit egyszer halhatatlanul megírtak, annak léte már nem függ emberi emlékezettől. Valahol másutt győzött, örökre s véglegesen. Nem akart érdemet, nem kívánt hírt, nem vágyott tanítani, nem kellett érte pénz, se hatalom, és nem óhajtott tetszeni. Minek neki hír, pénz, hatalom, dicsőség, érdem? Minden mű történik valahol, és minden műben történik valami. Csaknem mindegyik itt történik a földön, ember és ember között. Meg akarok győzni valakit, szórakoztatni akarok, tanítani, harcolni, vitázni, hódítani, csodálatba ejteni. A halhatatlan mű nem itt történik. Feljebb. Beljebb. S ami benne van, az ember és Isten között történik. Megtörtént. Akkor is, ha senki se tudja. És Isten emlékszik reá szívében, mikor már a papírok elégtek, úgy, ahogy egy porfír obeliszk elporlad, mint a homok. Nem könyv dolga már, nem kell neki olvasó. Nem kell történetíró.
A halhatatlan művek csaknem mind elégtek, s abból a kevésből, ami reánk maradt, nem tudja senki hol veszett el, micsoda, ki írta és mit. A veszteségről senkinek sejtelme sem lehet, ahogy senki sem tudhatja, mit gondolt az, aki magányos csónakon egyedül az óceánra indult, és nem tért vissza többé.
|
A nemes nyolcrétű ösvény |
Bhikkhu Bodhi |
2004.02.23. 01:25 |
Bhikkhu Bodhi a szerzõ, aki maga is buddhista szerzetes és számos alapvetõ elméleti munka és szútrafordítás megalkotója, e mûvében a buddhista szellemi gyakorlatrendszer vázát és irányelvét képezõ nemes nyolcrétû ösvényt emléletmódot, erkölcsiséget és meditációs utakat mutatja be.
|
A teljesség felé |
Weöres Sándor |
2004.02.14. 23:40 |
"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában."
|
Tao te King |
Lao Ce |
2004.02.14. 23:26 |
"A kínai hagyomány szerint Lao-ce az i.e. VI. században élt és Konfuciusz idősebb kortársa lett volna. Ámde Sze-ma Csien, a nagy történetíró az i.e. I. században csak egy teljesen megbízhatatlan és ellentmondásos kis biográfia- félét tudott összeállítani róla. Minthogy azonban a legenda is értékes információkat nyújthat a maga módján, érdemes felidézni Sze-ma Csien mondatait: »Lao-ce Csu fejedelemség Ku kerülete Li járásának Csüzsen nevű falvába való volt, a személyneve Er, az adott neve Tan, családneve pedig Li. Csou fejedelmének könyvtárában volt hivatalnok. Amikor Konfuciusz Csouban járt, érdeklődött Lao-cétól a szertartások felől. Lao-ce azt mondta neki: "Akikről beszélsz, azok az emberek a csontjaikkal együtt már rég elporladtak, csak szavaik maradtak meg. A nemes ember pedig, ha találkozik az alkalommal, akkor fogaton jár, de ha nem, akkor fején cipelve batyuját gyalog ballag. Azt tanultam én, hogy a jó árut el kell rejteni, mintha nem is volna, a kiteljesedett erényű nemes ember pedig viselkedjék úgy, akár az ostoba. Vesd el magadtól gőgödet és sokféle vágyadat, a szépség utáni áhítozásodat és zabolátlan becsvágyadat, mert ezek egyike sem válik javadra. Ennyit mondhatok neked és nem többet". Konfuciusz kijővén tőle így szólt tanítványaihoz: "Ismerem a madarak röptét, a halak útját a vízben, az állatok járását. A szaladókra jó a háló, az úszókra a varsa, a szállókra a nyíl. Ám a sárkányról nem tudom, hogy száll fel szelek, felhők hátán az égre. Ma találkoztam Lao-céval, s ő olyan, akár a sárkány." Lao-ce tökéletesítette magát az út és erény ismeretében, de tudományát elrejtette, névtelen igyekezett maradni. Hosszú ideje élt már Csouban, s látta, hogy az ország hanyatlik, elhatározta hát, hogy elmegy. A (nyugati) határra érvén a határkapu őre megörült neki, s így szólt: "Uram, ha már el akarsz vonulni a világból, kérlek, írj nekem egy könyvet". Lao-ce ekkor megírta könyvét két részben az Útról és Erényről, több mint ötezer szóban, és elment. Senki sem tudja, hol végezte«. (Csongor Barnabás fordítása.)
Sze-ma Csien ezután még két Konfuciusz-kortárs személyt említ meg, aki esetleg Lao-céval azonosítható, majd leszögezi: »A világon senki nem tudja, hogy mindez így volt-e vagy sem, hiszen Lao-ce elrejtőzött bölcs volt...«
...A `Lao-ce`, illetve `Tao tö king` című könyvről ugyanis minden kétséget kizáróan megállapította a modern sinológia, hogy semmiképpen sem lehet régebbi az i.e. IV. századnál, annak is legfeljebb a végén keletkezhetett, sőt valószínűleg csak az i.e. III. század első felében írták. Föltehető az is, hogy nem a taoista filozófia első műve, hanem a már virágzó taoizmus egy rövid összefoglalása, amely legalábbis egyidős lehet a `Csuang-ce` című gyűjteménnyel, sőt nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy maga a `Lao-ce` is több szerzőtől való gyűjtemény. Még ha illúziókat rombolunk is vele, mindenképpen meg kell monda nunk, hogy ezek nem találgatások, hanem komoly szövegkriti kán alapuló feltevések, amelyeket bizonyos mértékig pontosítani még lehet, de alapvetően megcáfolni aligha."
részletek Tőkei Ferenc Lao-céról és W. S. mesterről c. tanulmányából
|
KORTALAN TEST IDŐTLEN TUDAT |
DEEPAK CHOPRA |
2004.02.14. 13:24 |
VAN-E HATALOM AZ ÖREGEDÉS FELETT?
Lépések az örök ifjúság és a harmónia útján
|
Az élet hét törvénye |
Deepak Chopra |
2004.02.02. 04:34 |
Bevezetés
Bár ez a könyv Az élet hét törvénye címet viseli, ugyanígy lehetne a címe Az élet hét spirituális törvénye is, mivel a természet ugyanazon az alapelvek szerint hoz létre minden anyagi létezõt, mindent, ami látható, hallható, ízlelhetõ, szagolható vagy megérinthetõ.
"Gazdagodjunk meg: a lehetõségek tárházában bõvelkedõ tudat" c. könyvemben körvonalaztam a természet mûködésének igazi megértésére épülõ tudati bõséghez/kitáguláshoz vezetõ lépéseket. A siker hét spirituális törvénye ennek a tanításnak a magját adja. Ha ez a tudás beépül tudatunkba, képesek leszünk arra, hogy erõlködés nélkül tegyünk szert korlátlan bõségre és hogy minden törekvésünkben megtapasztaljuk a sikert.
A siker az életben úgy is megfogalmazható, mint töretlen boldogság és méltó célok kibontakozó megvalósulása. A siker a vágyak erõlködésmentes beteljesítésének képessége. A sikert - beleértve a gazdagság elérését is - mindig a kemény munkával, sõt, gyakran a mások kárára elérhetõ eredménynek tekintették. A siker és bõség sokkal spirituálisabb megközelítésére van szükség. A gazdagság a javak folyamatos felénk áradása. A spirituális törvény tudása és gyakorlata útján harmóniába kerülünk a természettel és gondtalanul tudunk boldogságot és szeretetet teremteni.
A sikernek sok arca van: az anyagi gazdagság csak egy összetevõ. Ezen felül a siker "utazás" és nem cél. Az anyagi gazdagság minden megvalósulása az utazást teszi kellemesebbé. A siker azonban a jó egészséget, az erõt, az életkedvet, a kapcsolatok kiteljesítését, az alkotó szabadságot, az érzelmi és lelki kiegyensúlyozottságot, a jó közérzetet és a gondolatvilág békéjét is magában foglalja.
Mindezek megtapasztalásával is beteljesületlenek maradunk, ha nem tápláljuk magunkban az isteni lét magvait. Valójában álruhás istenségek vagyunk, és a bennünk rejlõ isteni csíra a teljes anyagi megvalósulását (is) keresi. Az igazi siker tehát a csoda megtapasztalása. Ez a bennünk rejlõ isteni kibontakoztatása. Bármerre járunk, bármit érzékelünk, az istenivel kerülünk kapcsolatba: egy gyermek szemében, egy virág szépségében vagy egy madár röptében. Ahogyan életünket az isteni csodálatos kifejezõdéseként kezdjük megtapasztalni, - s nem csak olykor-olykor, hanem folyamatosan -, úgy ismerjük meg a siker valódi tartalmát.
|
Az élet nem küzdelem |
Stuart Wilde |
2004.02.02. 04:28 |
Mottó:
Az élet nem küzdelem: inkább szelíd folyamat - haladás egyik ponttól a másikig; mintha egy napsütötte délutánon egy völgyben sétálna az ember.
.
.
.
Lásd meg magad, amint kérlelhetetlenül törsz elõre végsõ célod felé: hogy elérd a teljes szabadságot, a maradéktalan boldogságot, a tökéletes nyugalmat.
Ha egyszer eléred ezt az állapotot, és egy darabig képes vagy fenntartani, akkor tanítsd meg másoknak is. Tanítsd meg, hogy az élet nem küzdelem. Nem arra van kitalálva.
Hálásak lesznek, ha felszabadítod õket.
Stuart Wilde
|
Jonathan Livingston, a sirály |
Richard Bach |
2004.02.02. 03:18 |
Az igazi Sirálynak, Jonathannak,
aki ott él mindannyiunkban.
Simóné Avarosy Éva fordítása
|
Androméda |
Fred Hoyle - John Elliot |
2004.02.01. 23:44 |
A távoli Androméda csillagkép irányából rádióüzenet érkezik a Földre, az üzenet alapján óriáskompjútert építenek, mely aztán megteremti Andromédát, a gyönyörű földi lányt, aki a távoli, magasan fejlett civilizáció összekötője. Az ismeretlen idegenek hatalmas tudásanyaga áramlani kezd a Föld felé, ebből aztán számtalan veszélyhelyzet támad, Földünket katasztrófa fenyegeti. Csak a tudósok elszánt csoportja veszi fel a harcot, s igyekszik elhárítani az Androméda okozta katasztrófát…
|
|